2012. május 30., szerda

Ha az embernek kimerülő a pénztárcája...

... mindig teletöltik az üzleteket jobbnál jobb dolgokkal. Ez van velem mindig, nehéz, de meg kell szokni. :)
 Voltam már utóbbi napokban kétszer is szétnézni.
 Első nap: ugyan nem magamnak, de akkor is vettem egy aranyos kis rucit. Unokatesom kapja ajándékba, most ballag a drága. Mindig szerette a stílusom, most kap egy én stílusomú ruhácskát! :) Nekem nagyon bejön, csak hogy mégse kötődjek hozzá annyira, hamar becsomagoltam; kap mellé még hozzá illő kristályos rózsaszínes fülbevalót. -------> erre még volt pénzem, csak hogy útközben annyi minden megragadta a szememet és a szívemet, hogy ma folytatnom kellett a vásárolgatást. :))
Második nap, azaz ma: hazafele tartva beugrottam ajándékzacsiért egy üzletbe, na itt kezdődött a baj... nem tudtam egyszerűen hazavánszorogni. Muszáj volt megvennem a kiszemelt virágos rövidnacit és egy mustár színű felsőt. Mééég folytattam volna, de a pénztárcám üresen kongó tudata leállított teljesen.... Nincs mese... várnom kell, míg jön valami bevétel :)) mert még sok minden szerepel a képzeletbeli shoppinglistámon :))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése