2012. június 3., vasárnap

Káosz...

... a fejemben. Leginkább ott, de talán egy kicsit a szívemben is. Hihetetlenül nagy ellensége tudok lenni saját magamnak. Gyűlölöm magam, hogy ennyire zárkózott vagyok, képtelen nyitni bármi új fele. De sajnos néha már úgy érzem nincs is mifele nyitni. Elúszik minden magam melett, s van hogy észre sem veszem. S ha feltünik is már túl késő. Na de nem szereném ha a blogom átmenne személyeskedő gondolatokba, én még a nyiltsághoz is túl zárkózott vagyok. Burokban élek, egyedül, ahová még a legközelebbieket sem engedtem be! Ez a hely mindenkinek zárva!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése